Előkészítő óra
Andrea néni, a történelem tanárunk előadásával kezdődött a rendhagyó óra. Bemutatta Erdély történelmét, kitért az Erdélyi fejedelemség aranykorára is. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésről, aláírásának körülményeiről, valamint annak súlyos gazdasági, politikai, társadalmi következményeiről sok mindent megtudtunk. Magyarázatot kaptunk arra, hogyan lehet az, hogy Erdély belső részeiben magasabb a magyar nemzetiségűek aránya. Ezután Éva nénivel felelevenítettük az Erdélyről tanult földrajzi ismereteinket. Végül levetítették a kirándulás programjait, látnivalóit bemutató ppt-t. A három osztály külön közösségi nevelés órán a látnivalókhoz kapcsolódó Okosdoboz feladatokat oldott meg. Azután megbeszéltük a viselkedés szabályait, illetve különböző lehetséges szituációkat mutattunk be.


5:15-kor indultunk el az iskolától. Két busszal indultunk, összesen 59 diák és 6 tanár. Hosszú utazás után 10:20-kor megérkeztünk az első állomásunkra, Nagyváradra. Ott csatlakoztak hozzánk az idegenvezetők. Nagyvárad történetéről sok érdekességet megtudtunk. Megnéztük Románia legnagyobb barokk stílusú templomát, a Szent László székesegyházat és a Szent László ereklyét. Utána áttértünk Nagyvárad egy másik, később épült részére, amely az 1900-as években épült. Osztálytársaim felolvasták a szecessziós stílusú Fekete Sas Palota történetét, amely a város egyik legimpozánsabb épülete. A szállodaként funkcionáló épületet Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, akik a kecskeméti Ifjúsági Otthont is. Az épületek homlokzati díszítésében hasonlóságokat ismertünk fel. Ezt követően sétát tettünk a Fekete Sas Palotában.
A hosszú buszút alatt megálltunk a Király-hágónál.

A fél órás pihenő után tovább indultunk a következő állomásra, Kolozsvárra.
Ott megtekintettük a hatalmas Mátyás-lovasszobrot, osztálytársunk elmondta a szobor történetét, valamint, hogy Fadrusz János alkotása bronzból készült és felsorolta a hadvezéreinek nevét is. Azt követően megtekintettük a gótikus Szent Mihály templomot belülről is. Megtudtuk, hogy 84 méter magas a templom tornya és országgyűléseket is tartottak itt. Majd Mátyás király szülőházához sétáltunk, Kolozsvár legrégibb emeletes házához. Sok utazás után körülbelül 21 órakor megérkeztünk a szálláshelyünkre, Gyergyószentmiklósra. A finom vacsora után elfoglaltuk kényelmes szálláshelyünket, 3-6 ágyas szobákat kaptunk, mindegyike külön fürdőszobával, TV-vel és mini hűtővel volt felszerelve.
 

A napot a Békás-szoros felfedezésével kezdtük, ahol lenyűgöző természeti képződmények és hatalmas sziklafalak között sétáltunk. A szoros vadregényes hangulata mindenkit elbűvölt, és lehetőségünk volt közelebbről megcsodálni a Békás patak felszínformáló erejét. Ezután a Gyilkos-tóhoz látogattunk, ahol megismertük a tó keletkezésének legendáját és természeti hátterét. A tó különleges látványa a vízből kiálló facsonkokkal, mindenkit lenyűgözött, és sokan készítettek itt emlékezetes fényképeket.
A következő állomásunk a történelmi hangulatú Lázár-kastély volt. A kastély építészeti stílusa, valamint a benne található kiállítások érdekes betekintést nyújtottak Erdély múltjába és híres történelmi személyek életébe. Megnéztük Bethlen Gábor emlékszobáját, melyben gyermekkorát tölthette, a vadászati kiállítást, a 120 ülőhelyes lovagtermet, illetve egy fotókiállítást, ahol Erdély tájairól készült fotók szerepeltek. Majd a látogatásunk végén a fából készült toronyban elfogyasztottuk az uzsonnánkat.


Ezután Gyergyószentmiklóson az örmény katolikus templomot néztük meg. Az erődtemplomot várfal veszi körül. A templom ékessége a barokk szószék és a barokk főoltár. A nap zárásaként a Szent Anna Gyermekotthonba látogattunk el. Egy apuka, anyuka és egy nagymama neveli a gyerekeket. A gyerekek a tanulás mellett a házi munkában és a családi lovardában is segítenek. Minden reggel 6 órakor kelnek és ahogy felöltöznek, mennek a saját kápolnájukba elmondani a reggeli imát. Megható és szívhez szóló élmény volt találkozni az ott élő gyerekekkel. Játékokkal, könyvekkel, édességekkel szereztünk egy kis örömöt, az itt eltöltött idő mindannyiunk számára különleges emlék marad.

Ez a nap egyszerre volt tartalmas, szórakoztató és érzelmileg gazdag, sok élménnyel gazdagodtunk, az eső sem tudta elvenni a kedvünket.


Az első program Madéfalván volt, ahol elmentünk a madéfalvi vérengzésben elesett székelyek emlékére állított szoborhoz tisztelegni, megemlékezni és emlékszalagot elhelyezni. Következő megállónk Csíkszeredán volt, ott megnéztük a Millennium templomot, amit Makovecz Imre tervezett, nagyon szép és különleges volt. Nekem a templom belső faburkolata tetszett a legjobban és a tetején lévő üvegkupola négy sarkán lévő négy különleges angyal figura.


Ezután Csíksomlyóra látogattunk, a csodatevő Szűz Mária szoborhoz, a kegytemplomba. Ott lehetett kívánni, az oltárnál a szobor lábát megérintve. Rendkívül gyönyörű templom volt, az ablakok és a festmények is nagyon különlegesek voltak. Ez a kultikus hely pünkösdkor rengeteg magyar zarándok úticélja. Majd ellátogattunk Nyergestetőre, megemlékezni az 1848-as forradalomban elesett székelyekre. Különböző kopjafákat láthattunk, és ha jól megfigyeltük, akkor lehetett látni, hogy a sok közül egyik sem egyforma. Koller Virág Kányádi Sándor: Nyergestető című versét szavalta el, ami nagyon megható volt.
 

A reggeli készülődés után elindultunk a Szovátára. Utunk közben sok szép tájat, hegyet láttunk pl.: Gyergyói havasokat, Kelemen havasokat. Egy bő óráig utaztunk míg odaértünk. Megnézzük a Medve-tavat, Gerda kiselőadásából érdekességeket hallottunk a sós vizű termál tóról. Rövid sétát tettünk a tó körüli tanösvényen. Megnéztük a Só-dombot és a Vörös tavat is. Mivel Parajdra a természeti katasztrófa miatt nem tudtunk elmenni, ezért Miléna itt olvasta fel a sóbánya történetét. Ahogy tovább sétáltunk láttunk fából kifaragva több érdekes szobrot is: sast, medvét, farkast formáztak. Az idegenvezető érdekes információkat mondott a magyar kötődésekről. Parajdon született 1854-ben Hankó Vilmos író, 1888-tól Parajdon tőltötte gyermekéveit Áprily Lajos költő majd később visszaköltözött a községbe. Bagossy Norbert, a Bagossy Brother Company énekese Gyergyószentmiklóson született.



Elindultunk Korondra. Egy szabadtéri műhelyben meghallgattuk egy sóvágó ismertetőjét és megmutatta hogyan dolgozzák fel a sót, mi alapján válogatják szét, majd vásárlási lehetőséget is kaptunk. Lehetett venni fürdősót, konyhasót, fürdőbombákat is. Majd korondi kerámiákat is bemutattak az egyik vásárban.
 
A nap zárásaként Farkaslakára látogattunk. Tamási Áron sírhelyénél egy részletet olvasott fel Balázs az Ábel a rengetegben c. regényből. Majd az emlékművet is megnéztük. Itt vásároltak többen áfonyaszörpöt, áfonyalekvárt és zakuszkát is. Hazafelé úton egy nagy víztárolón jöttünk át, amit egy magas gát választott el. Vacsora után fáradtan, de élményekben gazdagon pihentünk le.

Reggel korán keltünk, elkészülődtünk, összepakoltuk a holminkat, leadtuk a szobák kulcsait. Bepakoltunk a buszokba és reggeli után készen álltunk az indulásra. Első úticélunk Marosvécs volt, festői falu Erdély szívében, a Maros folyó mentén. Ez a hely fontos helyet foglal el a magyar irodalom és történelem térképén. Itt található a híres Teleki–Kemény-kastély, amely a 20. században az erdélyi magyar írók találkozóhelyévé vált. Legismertebb lakója Kemény János volt, aki 1926-ban megalapította a Helikon-írói találkozókat. Ezeken az összejöveteleken az erdélyi magyar irodalom legnagyobb alakjai vettek részt, például Tamási Áron, Dsida Jenő, Reményik Sándor és Kós Károly. A találkozók célja az volt, hogy a kisebbségi sorba került írók közösen gondolkodjanak irodalomról, identitásról és megmaradásról. Itt a kastélyban Kemény János unokája kalauzolt bennünket és nagyon sok érdekes dolgot mesélt és mutatott nekünk. Ha helyesen válaszoltunk, még hűtőmágnest is lehetett kapni. A kastély parkjában megnéztük Wass Albert síremlékét. Virág felolvasta A kő marad c. verset.


Ezután Marosvásárhelyre utaztunk, a Kultúrpalotát és a Városházát kívülről tudtuk megnézni, megkerestük a szecessziós motívumokat. Nagyon szép és érdekes épületnek tűnt. Sajnos nem volt elég időnk, hogy be is menjünk. Ezek után pedig elindultunk, vissza Kecskemétre. Eléggé érdekesen és izgalmasan telt ez a néhány nap. Jók voltak a programok. Röviden és tömören összefoglalva, jól érezte magát mindenki, szép épületek láttunk, a táj is gyönyörű volt és emellett sok új dolgot megismerhettünk.
 

Az óra három részből ált. Az első részben egy vetítést néztünk végig a látnivalókról, hol jártunk Erdélyben és beszélgettünk az élményeinkről. A többségnek a Békás-szoros tetszett a legjobban. A második részben 4-5 fős csapatokat alkottunk és Kahoot kvízt oldottunk meg, amely a tudásunkat ellenőrizte. Ezt követően 10 csapatot alkotva, különböző látnivalókról kellett írnunk megadott szempontok alapján.


Tapasztalatainkról, ismereteink bővüléséről, a kinti magyarságról szerzett élményeinkről számoltunk be. Végül a hatodik évfolyamnak is be lettek mutatva a kirándulás fotói, közben elmeséltünk élményeinket. Nekem nagyon tetszett az út és még egyszer köszönöm, hogy elmehettem erre a kirándulásra!


Nemzeti Összetartozás Napja |
A Nemzeti összetartozás napján 2025. június 4-én témanapot tartottunk az iskolában. Ezen a napon az órák a nemzeti összetartozásról szóltak. A tanórákon beszélgettünk a történelmünkről, különböző feladatokat oldottak meg tanulóink. pl. az elcsatolt területeket térképen megkeresték, majd bejelölték a jelentősebb városokat. A település híres személyéről információt kerestek a diákok az internet segítségével. Irodalom órán a határon túli magyar költők, művészek életútjáról beszélgettünk. Verseket is olvastak fel a diákok. Másik tanórán a hagyományok és a népviseletek volt a téma.


A beszámolókat írta:
Kállai Emília, Szász Viktória, Horváth Attila, Virág Géza, Hajas Sándor Dominik, Kurenkov Botond Borisz, Németh Ádám, Sváb Artúr, Peregi Barnabás, Tarjányi Balázs


|